Vallás

A Sintónak nem volt alapítója, nincs körvonalazott tanítása, parancsrendszere mégis áthatja a japán emberek mindennapi életét. Ennek a vallási formának a középpontjában a „kamik” állnak. A kami az ősök és különböző természetben előforduló dolgok szellemét jelenti. A Sintó vagy más néven Kami no michiszó jelentése az „Istenek/Kamik Útja”.


Ez a vallás szinte csak Japánban terjedt el és körülbelül 3 millió követője van. De ezt sokkal nagyobb számokban is meghatározhatjuk, ugyanis sok japán kettős vallású (buddhizmus és sintoizmus). A Sintó vallásban a gonosz fogalma szinte nem is létezik, mert csak is jóságos, segíteni akaró kamik léteznek. Ezek a szellemek mindenben megtalálhatók ,lehet az élő vagy élettelen. Külön kamija van a földnek, a mezőnek, a folyónak, az erdőnek stb. Összesen körülbelül 8 millió kami ismeretes.


Kamik Csoportosítása:
A kamik néhány fő kategóriába sorolhatók. Az elsőbe a nép közös kamijai tartoznak. Élükön Amateraszu Ómikami napistennő, az egész nép anyja áll, akit minden család nagy becsben tart. Ebbe a csoportba tartoznak az ősök szellemei is. A második csoportot az egyes helységek szellemei alkotják. Minden településnek, városnak, falunak saját kamija van, aki segíti, védelmezi a lakosságot. A harmadik csoportba azok a kamik tartoznak, akik meghatározott emberi tevékenységek, vagy különleges helyzetek alkalmával sietnek az ember segítségére. Ide tartoznak, például: a folyók, erdők kamijai stb.


A Sintó Tanításáról:
A Sintó középpontjában a kamik igazsághoz vezető útja és azok igazságos akarata áll. A kamik természete meghaladja az emberi elme képességeit ezért a hétköznapi emberek által nem teljesen megismerhetőek: „A kamikat nem lehet megérteni; csak érezni és imádni tudjuk őket. De ezt is csak azzal a feltétellel, ha visszatérünk a természethez és összhangban élünk vele”. Csak az igaz hívők ismerhetik meg őket, még pedig a hit által, ugyanis a japánok szerint az emberek is szentek mivel a kamik gyermekei. A kamik meghallgatják az emberi imákat és válaszolnak rájuk, akaratukat is kimutatják amellyel vezérlik az embereket. Azok akik együttműködnek velük, és az ő akaratukkal összhangban élnek megszerezhetik egy kami védelmét és segítségét.

A helyes életvitel, a Sintó szerint, a Makoto no kokoro („Az igazság szíve”),ami az őszinteség, a tiszta szív és a becsület összességét jelenti, azaz azt hogy ember becsületesen igyekezzék a lehető legtöbbet teljesíteni az általa választott munkában és emberi kapcsolataiban. A Makoto no kokoro a legfontosabb erény ,bár a többi erény sem elhanyagolandó (Pl.: engedelmesség, a gyermeki ragaszkodás, a szeretet, a hűség, stb.) a legfontosabb és legelső célja az embernek Makoto no kokoro keresése. Ugyanis ennek elérése hozza felszínre a többi erényt is.

Azonban az ember szent természete nem mutatkozik meg, megtisztulási szertartások, folyamatok során azonban lehetősége nyílik eltávolítani a tudatot fedő tisztátlanságokat. A Sintó az embereket nem elszigetelt, magányos léleknek, hanem egy ősi folytonosság továbbvivőjének, az elődök és leszármazottak közti összekötő láncszemnek tekinti.


Sintó Szentélyekről:

A kamikat több ezer helyen felállított szentélyben (Dzsindzsa-ban) imádják.

Viszont az első ismert Sintó szentélyek az ötödik századból valók. Kezdetben nem építettek szent épületeket, hanem egy szent helynek tartott helyen élőfa-szimbólumot helyeztek el, vagy ideiglenes szentélyt építettek. Később mikor szent épületeket emeltek a kamik lakóhelyéül, határozott szabályokat követtek: a szent terület bejáratánál egy szent kapu (Torii) áll, mögötte, az épülethez vezető út melletti medence található, ahol a hívő megmoshatja kezét és kiöblítheti a száját. Ezt követi az imahely (Haiden) ahol áldozatokat is el lehet helyezni (Pl.: ételt, italt). A szent hely központja a belső szentély (Honden), ahová csak a papok mehetnek be, itt található a kami szent jelképe, a Shintai („A kami teste”). A szent jelkép lehet egy faszobor, egy kard vagy valamilyen más tárgy, de a leggyakoribb a tükör. A hívők a szentélyhez vezető lépcsőnél csengetéssel, tapsolással vagy kopogtatással hívják fel a kami figyelmét.

Érdekes még ,hogy a szentélyeket 20 évente lerombolják, majd egy szomszédos területen újjá építik. (Ehhez körülbelül 13 000 ciprusfát használnak el)

Ismertebb szentélyek:
Atsuta szentély
Heian Jingu (Kyoto)
Hikawa szentély
Az Isei nagy szentély
Itsukushima szentély
Iwashimizu szentély
Izumo szentély (Izumo)
Kasuga szentély
Katori szentély
Kumano szentélyek
Meiji szentély
Nikkō Tōshō-gū
Ōsaki Hachiman szentély
Shiogama szentély
A három palota szentélyei, Kokyo császári palota - Tokió
Tsubaki szentély, japán egyik legrégebbi szentélye
Sintoistai Papi tisztségről:
Általában a tisztség (Kannusi) családon belül öröklődik. Vannak fonto családok (Sake) ,akik a mai napig a szentélyhez kötődnek.

Talizmánok és Fogadalmi Táblák:

Japán-szerte kaphatók a szentélyekben szerencsetalizmánok (Omamori). Vizsgákhoz jó szerencsét vagy balesetmentes vezetést kérnek ,remélnek tőlük. Az imát ,varázsszöveget fára vagy papírra írják ,majd egy szövetzsákba teszik. Ezt magunknál kell tartani. A kis zsákot nem szerencsés kibontani és olvasgatni a szöveget ,ugyanis így nem fog működni.

Vannak olyan táblák (Ema) ,melyeket nem kell magunknál tartani ,hanem a szentélyekben ki lehet akasztani. Ezeken is imák vagy kérések állnak.

A Buddhizmus olyan vallás, amelynek nincsenek istenei, és nincs mitológiája sem. Maga Buddha nem tagadja istenek létezését, de nem tulajdonit nekik nagy jelentőséget.

A Buddhizmus alapítója Guatama Sziddhátra volt, a Buddha (Megvilágított), a hagyomány szerint i.e. 560 és 480 között élt Észak-Indiában. A legenda szerint királyfi volt, akinek rendkívüliségét csodás születése is bizonyította. Felnőtt korában egy öreggel, egy beteggel, egy halottal és egy aszkétával találkozva jutott el a Megvilágosodáshoz, a szenvedés és a múlandóság belátásához. Maga is remetévé lett, így fogalmazta meg az új vallási-filozófiai rendszer, a Buddhizmus elveit. Tanításainak legősibb gyűjteménye a Tripitaka (Három Kosár). A Buddhizmus alapja öt szabály, amelyek a Nirvána felé vezetnek. Tilos bármely élőlény elpusztítása, mások tulajdonának elvétele, más asszonyának érintése, a hazugság, és a részegség. A szerzeteseknek szüzességet, és vagyontalanságot kell fogadnia, és aszkétikus módon kell élnie. Az aszkézis célja a teljes passzivitás és a lét utáni vágyak kioltása.

Mi a Buddhizmus lényege?
Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet szenvedés, aminek az oka az érzékiség, az élet utáni vágy és a tudatlanság. Ezért leküzdésének útja sem lehet egyéb, mint az érzékiségtől, a cselekvéstől való tartózkodás, az életösztön kikapcsolása és a meditáció. Aki mindezek gyakorlására képessé lesz, az megszabadul az újjászületés terhétől, és eljut a Nirvánába, ami a létvágy kialvása, a teljes megsemmisülés, a nemlétezés.

Buddhizmus Japánban:
Japánban a Buddhizmus egyik fő ágazata a Zen vált népszerűvé. Eredetileg Indiában gyakorolták (Dhyan), ami Kínában (Ch'an) is ismertté vált, majd onnan terjedt tovább Koreába (Seon), Japánba (Zen).

A Zen lényege, szertartásoktól mentes ülve meditálás gyakorlása (Zazen). A Zazen egy mélyen összpontosított tartásban való ülés, amelybe a test és a tudat fokozottan bekapcsolódik és elmerül a Zazen-tartásban. A tartás abból áll, hogy keresztbe tett lábakkal ülünk egy párnán, egyenesen, de mégis természetesen. A figyelem a tartásra és a mély kilégzésre összpontosul. A tudatban felmerülő gondolatokat nem utasítjuk el és nem is követjük - így a test és tudat visszatér a maga eredeti, eleven állapotába.

A Zen - mint a buddhizmus többi iskolája - nagy fellendülést hozott a művészetben is. Többek között nagy hatással volt a költészetre, a drámára, a kerámiára, a kalligráfiára és a festészetre és a művészetek sorába emelte a kertészetet, a virágkötést, az íjászatot, a vívást és a teaszertartást is.



Buddhista Templomokról:

A Buddhisták szentélyekben és templomokban róják le tiszteletüket Buddha előtt, és meditálnak, együtt a többi budddhistával. Sokaknak az otthonukban is van szentélyük.

Az egyik legrégebbi és legnevezetesebb Buddhista Templom Japánban a Hórjú Gakumondzsi Templom, ami Nara közelében található. Ez az épület körülbelül 1300 éves és még eddig egyszer sem omlott össze földrengés által. - A kutatók ezt természetesen vizsgálták, hogy lehetséges ez. Végül azt az eredményt kapták, hogy a templom a földrengéssel együtt „táncol”, vagyis az emelet ellenkező irányba csúszik el mint az alatta és a felette lévő így az épület a földrengéssel együtt mozog. Ezt a technikát tovább vizsgálják, hogy más épületeken is tudják majd alkalmazni.- A Templom 5 emeletes, így az elemeket képviseli:


Szint – Föld
Szint – Víz
Szint – Fa
Szint – Levegő
Szint – Ég
Az épületet egy központi oszlopra építették, amit egy ciprusfából faragtak ki. Állítólag, Buddha egy csontdarabját ez alapjába helyezték el.


Egy Zen Templom Részei:

- Főkapu (Szanmon - Sanmon)

- Buddha - Csarnok (Bucuden - Butsuden)

- Oktató Csarnok (Hatto - Hatto)

- Meditáló Csarnok

- Szerzetesek Lakhelye

- Templom Híd



A Buddhizmust Jellemző Alkotások:

Dzsizó-Szobrok:

A Templomok és az utak mentén lehet találkozni velük. Egyik különlegességük, hogy piros sapkát, illetve előkét viselnek. Egyik kezükben mindig egy bot látható a másikban vagy ékszer talizmánnal vagy egy kisgyerek. Dzsizó a beteg gyerekek és a várandós asszonyok boszacuja (Aki elérte a megvilágosodást és segít másoknak).


Gorintó:
Emlékkövek, melyeket a temetőkben helyeznek el. Különlegessége, hogy 5 különböző formából épülnek fel.



Buddhista Szobrok



Ismertebb Templomok:


Hórjúdzsi (Horyuji) Templom
Szenszódzsi (Sensouji) Templom
Dzsódzsidzsi (Joujiji) Templom
Engakudzsi (Engakuji) Templom[center]

Buddhizmus – Sintoizmus

Hajime Hirooka Kiotó egyik leghíresebb idegenvezető beszédéből egy kis részlet:

- Ha megkérdezel egy japán embert arról, hogy ő buddhista-e, azt tapasztalod, hogy a válaszadó nem lesz biztos a dolgában. Az életben sintóisták vagyunk, és csak halálunkkal válunk buddhistákká. Esküvői szertartásunk sintó szerzetes előtt zajlik. Az újszülötteket sintó szerzeteshez visszük, újévkor sintó szentélyt látogatunk meg. Minden sintó szentély más és más feladatot lát el: van, amelyik jó üzletmenetet biztosít, van, amelyik segít új társat találnunk, van, amelyik a bőséges gyermekáldásról gondoskodik; van, amelyik betegségtől véd - egyszóval rengeteg féle sintó szentély létezik, mind más "feladattal". Halálunk után azonban a szertartást már buddhista szerzetes végzi. A buddhista papok fő feladata a halottakkal való törődés.


Igazából, az emberek buddhisták vagy sintóisták japánban, de vannak akik kettősvallásúak, mert nem biztosak a dolgukban. Így a beszédből a részlet nem minden japán emberre vonatkozik.

Kereszténység
Erről nem sok mindent lehet tudni. A Japán népesség alig 1%-a keresztény.